Az első lépés az egészséges fogak és íny felé vezető úton – az alapos fogmosás. A megfelelően hatékony fogmosásnak minimum két percig kell tartania. Akár hagyományos, akár elektromos fogkefét használ, legalább harminc másodpercig mossa fogsorának minden részét. Természetesen fogat mosni sokféleképpen lehet. A legmegfelelőbb mégis az lenne, ha ötleteket, javaslatokat kérne fogorvosától!
A külső fogfelszín mosásához tartsa a fogkefét 45 fokos szögben az ínyszélhez képest! Mossa a fogait és ínyét rövid, gyengéd mozdulatokat végezve! Hasonló mozdulatokkal mossa meg a rágófelszínt és a fogak belső felületét! Ne felejtse ki az ínyszél vonalát, és győződjön meg, hogy a fogak hátsó felét is eléri! Mossa meg a nyelvét is - segít frissen tartani a leheletét!
Elektromos fogkefékkel nagyobb hatékonyság érhető el, mint a hagyományos, kézi fogkefékkel. Vezesse fogkeféjét lassan, egyik fogról a másikra, kövesse az ínyszél görbületét és a fogak körvonalát! Ne felejtsen ki egyetlen területet sem, a fogak belső- és rágófelületét, valamint hátsó oldalát sem! Kövesse fogkeféjével az ínyszél vonalát! Ne nyomja rá túlságosan a fejét, hagyja, hogy a fogkefe dolgozzon Ön helyett!
Ön minden fogmosás alkalmával eltávolítja a fogai felületén folyamatosan képződő lepedéket. Ha viszont hagyja felhalmozódni, fogkővé keményedhet, amit már csak a fogorvos képes eltávolítani. Rendkívül fontos, hogy a fogközöket is napi rendszerességgel megtisztítsuk, mivel ez a terület felelős az ínybetegségekért és a rossz leheletért, valamint szerepet játszhat a fogszuvasodás kialakulásában is. Segítségével olyan helyeket is megtisztíthat, ahová a fogkefe nem jut el. A fogselyem napi használata a fogközök tisztításának legáltalánosabb módja.
A fogszuvasodás legfőbb okozója a lepedék. A fogmosás és fogselyem-használat célja, hogy eltávolítsuk a baktériumokból álló, folyamatosan újraképződő vékony, színtelen, ragadós filmréteget, a lepedéket. A lepedékben élő baktériumok lebontják az ételben lévő cukrokat, így savak képződnek, melyek megtámadják a fogzománcot, megnyitva az utat a fogszuvasodáshoz. A szuvas fogban lyuk marad, miután az elhalt fogszövetet eltávolították. A fogon sokfelé kialakulhat szuvasodás. A rágófelületen úgy alakul ki szuvasodás, ha a lepedék megreked a barázdákban. Ez gyerekek esetén a leggyakoribb, mivel fogmosáskor ők gyakran kihagyják ezeket a területeket. Mivel a fogak közötti réseket nehéz elérni, így ott gyakran marad lepedék. Ezekhez a területekhez csak fogselyemmel lehet eljutni, így rendszeres fogtisztítás nélkül könnyen kialakulhat a fogszuvasodás. A foggyökér felületén ínyproblémák vagy fogvesztés esetén alakul ki szuvasodás. Idősebb korban az íny elkezd visszahúzódni, így gyakrabban alakul ki a foggyökér szuvasodása is.
Napjában kétszer – lehetőleg reggel és lefekvés előtt – mosson alaposan fogat. Minden nap tisztítsa ki fogselyemmel a fogközeit, hogy onnan is eltávolítsa a lepedéket, ahová a fogkefe nem ér el. Ha teheti, inkább kerülje a cukros ételek és italok gyakori fogyasztását. Járjon rendszeresen fogászati szűrővizsgálatra - félévente legalább egyszer egy tisztítás és vizsgálat erejéig. Fontos, hogy három havonként cserélje ki fogkeféjét, vagy még előbb, ha elhasználódik. Kutatások szerint ugyanis egy új fogkefe hatékonyabban távolítja el a lepedéket, mint egy három hónapnál öregebb.
A lepedék, amennyiben nem távolítják el rendszeresen a fogak felületéről, valamint az ínyszél alól, irritálhatja az ínyt és megbetegítheti azt. A rendszeres fogtisztítás segít megelőzni az íny megbetegedését. Abban az esetben, ha hagyjuk a lepedéket felhalmozódni, a baktériumok toxinokat termelnek, melyek irritálhatják az ínyt és károsíthatják a fogakat. Az íny megbetegedésének első fázisa a fogínygyulladás, mely az íny megduzzadásával, érzékenyebbé válásával jár, valamint vérzik, ha fogat mosunk.
Meghökkentő statisztika látott napvilágra, miszerint Magyarországon évente átlagosan egy fogkefe valamint két tubus fogkrém fogy el fejenként. A hír minket is annyira meglepett, hogy úgy döntöttünk, egy rövid kis útmutatót írunk az alapvető száj- és fogápolásról. Fogainkra egész életünk során szükség van és sajnos csak jó esetben használjuk végig a sajátunkat. Éppen ezért fontos, hogy már az első fog megjelenésekor tisztítsuk, ápoljuk őket. Két - három éves kor körül pedig már érdemes elvinni a gyermeket fogorvoshoz, hogy életében először találkozzon a rendelővel, a légkörrel, szokja a környezetet és később ne féljen a vizsgálattól.
Szájhigiéniánk érdekében az első és legfontosabb, hogy rendszeresen mossunk fogat, használjunk fogselymet és járjunk legalább évente egyszer fogászati szűrővizsgálatra.
Bizonyos fogászati és szájsebészeti beavatkozások során antibiotikum szedése is szükséges.
Hátterében többek között az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése állhat. Ilyenkor az állkapocsízület nem tudja elérni a nyugalmi záródási pontját. Akár egy nagyobb korona, egy magasabb tömés is okozhatja az ízület erőlködését.
Ezen jelenség pontos okát csakis felékszült fogorvos állapíthatja meg.
Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatalkorban alakul ki, az ilyenkor növekvő bölcsességfogak gyakran észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak. Különösen veszélyes lehet, ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek, nekifeszülve az utolsó rágófogaknak. Az eredmény ilyenkor a fogak elmozdulása, a rossz érintkezés vagy akár a csikorgatás.
Stressz, és Szorongás is okozhatnak fogcsikorgatást, hiszen mindkettő olyan testi tüneteket okozhat, amely következtében izom- és ízületi feszültség fokozott, és még öntudtalan állapotban, azaz alvás közben sem tud az ízület elernyedni, és folyamatos reflexes állapotban, minimális mozgásokat végez.
Fájdalmak: Halántéktáji, Tarkófeszülés, Nyaki feszülés, Hátfájás, Állkapocsízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás, vagy akár migrén.
Kopás: Fogfelszín kopás szintén sok fogászati problémát eredményez.
Mindenképpen keresd fel a fogorvosodat, ha arra gyanakszol, a probléma téged is érint. Nem érdemes sokáig halogatnod a kezelést, hiszen súlyos, előrehaladott esetekben az ízület maga is károsodik. A már röntgenfelvétellel is diagnosztizálható elváltozás igazolhatja a kóros mozgások tartós jelenlétét. Mivel az ízület önmagában nem tud regenerálódni, sokszor fogszabályzással vagy szigorú mérések alapján kidolgozott harapásemeléssel lehet javítani a helyzeten.
Összetettebb esetekben lényeges a team-munka, melynek során több szakterület orvosai hangolják össze munkájukat. Előfordulhat ugyanis, hogy egy probléma megoldásához kell egy szájsebész, aki például kihúzza a ferdén növő bölcsességfogat, egy fogszabályozó orvos, aki beszabályozza a fogak irányát, helyzetét és méretét, végül pedig egy esztétikai fogorvos, aki helyrehozza, ami tönkrement, kialakítja a végső formát, színt és elhelyezkedést.
Már a tejfogak előtörése előtt érdemes a fogínyt az erre a célra speciálisan kifejlesztett gumírozott fogkefével naponta megmasszírozni. A tejfogak épségét is fontos megőrizni, így már az első fog előbújása után kell elkezdeni a fogmosást (először csak fogkrém használata nélkül).
A gyermekek számára készült fluorid-tartalmú fogkrémek napi használata biztosítja, hogy a gyermekek fogai megkapják a kellő mennyiségű fluoridot. Ez erősíti a fogzománcukat és megelőzi a fogszuvasodást. A fluoridos fogkrémből elég egy borsónyi mennyiség. Fontos, hogy a gyermek megtanulja kiköpni és kiöblíteni a felesleges fogkrémet.
A gyermekeknek külön a számukra tervezett, extra-puha sörtéjű fogkefére van szükségük. 3 éves kor felett érdemes kipróbálni a gyermekeknek szánt elektromos fogkefét is.
A lehető leggyorsabban fogorvoshoz kell fordulni, és a letört fogat is vinni kell. A kiesett fogat fiziológiai sóoldaltban vagy esetleg tejben vigyük magunkkal.
Mert kitűnő táptalajt biztosítanak azoknak a baktériumoknak, amelyek a fogínyvérzés és a fogágy-betegségek kialakulását okozhatják Megelőzhetjük a fogak kilazulását, idő előtti elvesztését Elkerülhetjük a kellemetlen szájszagot valamint a fogak elszíneződését
A fogak többféle okból is elszíneződhetnek. Leggyakrabban a fogfelszínekre felrakódott lepedék, fogkő, dohányzás, táplálék és ital festékanyagai (pl.: kávé, tea, cola és vörösbor) okozzák a színváltozást.Egyes gyógyszerek szedése, különféle fogsérülések is okozhatják elszíneződést.
Felelős lehet a gyermekkorban bevitt magas fluorid tartalom, mely a barnás elszíneződést okoz. Idővel a gyökérkezelt fogak is elszürkülhetnek.
A fog az évek során veszít zománcból, melynek hatására egyre inkább áttűnik az alatta levő sötétebb fogszövet a dentin.
A fogfehérítő anyag bejut a zománcrétegek közé, és feloldja az elszineződést okozó pigment anyagokat. Tartalmaz olyan összetevőket is, amelyek a feloldott pigment anyagok helyén a zománc struktúra visszaalakulását elősegítik. Fluort tartalmának köszönhetően a fogzománc erősebb, ellenállóbb lesz a behatásokkal szemben.
A modern fogorvosi fogfehérítő anyagok a kezelési utasítások betartásával teljesen ártalmatlanok a fogzománcra. Megfelelő alkalmazás esetén a fogakból csak az elszíneződést okozó pigment anyagokat távolítják el. A korszerű fogfehérítő anyagok már fluoridot is tartalmaznak, amely a fogfehérítés során beépül a fog anyagába, így a zománc erősebb, ellenállóbb lesz a behatásokkal szemben.
A fogérzékenységet több dolog is okozhatja. Okozhatja például a fogszuvasodás, de lehet a fognyakról visszahúzódott íny miatt szabadon maradt fognyak reakciója is a kiváltó ok. Még nem gyökérkezelt, de elhalt fog is okozhatja az érzékenységet. Fontos, hogy mindenképp kerüljön ellátásra.
A rossz leheletnek számos fogászati és egyéb szakterülethez tartozó oka is lehet. Ilyen fogászati oka lehet pl. fogínygyulladás, régi vagy helytelen tömések, koronák vagy protézisek. Az ok konkrét megállapításához fogorvosi vizsgálat szükséges.
Az eddigi gyerekkori negatív emlékek ellenére a fogászati kezelések fájdalmatlanul elvégezhetőek. Megfelelő minőségű és mennyiségű érzéstelenítőszer adagolásával a páciensek nem érezhetnek semmilyen fájdalmat. Bizonyos fogászati és szájsebészeti beavatkozások altatásban is.


