1. A Helyes fogmosásról

Az első lépés az egészséges fogak és íny felé vezető úton – az alapos fogmosás. A megfelelően hatékony fogmosásnak minimum két percig kell tartania. Akár hagyományos, akár elektromos fogkefét használ, legalább harminc másodpercig mossa fogsorának minden részét. Természetesen fogat mosni sokféleképpen lehet. A legmegfelelőbb mégis az lenne, ha ötleteket, javaslatokat kérne fogorvosától!

Hagyományos fogkefével

A külső fogfelszín mosásához tartsa a fogkefét 45 fokos szögben az ínyszélhez képest! Mossa a fogait és ínyét rövid, gyengéd mozdulatokat végezve! Hasonló mozdulatokkal mossa meg a rágófelszínt és a fogak belső felületét! Ne felejtse ki az ínyszél vonalát, és győződjön meg, hogy a fogak hátsó felét is eléri! Mossa meg a nyelvét is - segít frissen tartani a leheletét!

Elektromos fogkefével

Elektromos fogkefékkel nagyobb hatékonyság érhető el, mint a hagyományos, kézi fogkefékkel. Vezesse fogkeféjét lassan, egyik fogról a másikra, kövesse az ínyszél görbületét és a fogak körvonalát! Ne felejtsen ki egyetlen területet sem, a fogak belső- és rágófelületét, valamint hátsó oldalát sem! Kövesse fogkeféjével az ínyszél vonalát! Ne nyomja rá túlságosan a fejét, hagyja, hogy a fogkefe dolgozzon Ön helyett!

Fogselyem

Ön minden fogmosás alkalmával eltávolítja a fogai felületén folyamatosan képződő lepedéket. Ha viszont hagyja felhalmozódni, fogkővé keményedhet, amit már csak a fogorvos képes eltávolítani. Rendkívül fontos, hogy a fogközöket is napi rendszerességgel megtisztítsuk, mivel ez a terület felelős az ínybetegségekért és a rossz leheletért, valamint szerepet játszhat a fogszuvasodás kialakulásában is. Segítségével olyan helyeket is megtisztíthat, ahová a fogkefe nem jut el. A fogselyem napi használata a fogközök tisztításának legáltalánosabb módja.

2. A Fogszuvasodásról

A fogszuvasodás legfőbb okozója a lepedék. A fogmosás és fogselyem-használat célja, hogy eltávolítsuk a baktériumokból álló, folyamatosan újraképződő vékony, színtelen, ragadós filmréteget, a lepedéket. A lepedékben élő baktériumok lebontják az ételben lévő cukrokat, így savak képződnek, melyek megtámadják a fogzománcot, megnyitva az utat a fogszuvasodáshoz. A szuvas fogban lyuk marad, miután az elhalt fogszövetet eltávolították. A fogon sokfelé kialakulhat szuvasodás. A rágófelületen úgy alakul ki szuvasodás, ha a lepedék megreked a barázdákban. Ez gyerekek esetén a leggyakoribb, mivel fogmosáskor ők gyakran kihagyják ezeket a területeket. Mivel a fogak közötti réseket nehéz elérni, így ott gyakran marad lepedék. Ezekhez a területekhez csak fogselyemmel lehet eljutni, így rendszeres fogtisztítás nélkül könnyen kialakulhat a fogszuvasodás. A foggyökér felületén ínyproblémák vagy fogvesztés esetén alakul ki szuvasodás. Idősebb korban az íny elkezd visszahúzódni, így gyakrabban alakul ki a foggyökér szuvasodása is.

Hogyan előzhető meg a fogszuvasodás?

Napjában kétszer – lehetőleg reggel és lefekvés előtt – mosson alaposan fogat. Minden nap tisztítsa ki fogselyemmel a fogközeit, hogy onnan is eltávolítsa a lepedéket, ahová a fogkefe nem ér el. Ha teheti, inkább kerülje a cukros ételek és italok gyakori fogyasztását. Járjon rendszeresen fogászati szűrővizsgálatra - félévente legalább egyszer egy tisztítás és vizsgálat erejéig. Fontos, hogy három havonként cserélje ki fogkeféjét, vagy még előbb, ha elhasználódik. Kutatások szerint ugyanis egy új fogkefe hatékonyabban távolítja el a lepedéket, mint egy három hónapnál öregebb. 

Megelőzés

A lepedék, amennyiben nem távolítják el rendszeresen a fogak felületéről, valamint az ínyszél alól, irritálhatja az ínyt és megbetegítheti azt. A rendszeres fogtisztítás segít megelőzni az íny megbetegedését. Abban az esetben, ha hagyjuk a lepedéket felhalmozódni, a baktériumok toxinokat termelnek, melyek irritálhatják az ínyt és károsíthatják a fogakat. Az íny megbetegedésének első fázisa a fogínygyulladás, mely az íny megduzzadásával, érzékenyebbé válásával jár, valamint vérzik, ha fogat mosunk.

Jó tudni, hogy

• Az ínybetegségek bárkit érinthetnek, még a gyerekeket is. Leggyakrabban azonban a felnőtteket veszélyeztetik.
• A dohányzás, valamint bizonyos klinikai körülmények növelik az ínybetegségek kockázatát. Emiatt is fontos, hogy tájékoztassa fogorvosát az általános egészségi állapotáról.
• Szerencsére a mindennapos, gondos fogápolás, valamint a fogorvos rendszeres látogatása segít megelőzni az ínygyulladást, még mielőtt az kialakulhatna. A lepedék rendszeres eltávolítása elegendő az ínygyulladás megelőzésére és legtöbbször gyógyítására is. Az ínygyulladás nem állandó állapot. Visszafordítható, amíg a fogakat ágyazó csontszövetet nem éri tartós károsodás.
• Viszont ha nem kezelik, az ínygyulladás súlyosabb betegségekhez, így akár foggyökérhártya-gyulladáshoz is vezethet, ami károsítja a fogakat tápláló ínyt és csontot. Ha már egyszer kialakult, nem lehet megfordítani: az állapot további romlása csak szakszerű kezelés és bonyolultabb, napi rendszerességű szájápolás révén kerülhető el. Kezdetben nem jár látható tünetekkel, így fontos a rendszeres fogorvosi vizsgálat a korai diagnózishoz. Leggyakoribb tünetei a vörös, duzzadt íny. Ez gyakran társul a fog túlérzékenységével, a fogak közötti nyomás érzésével, illetve fogmosás és fogselyem-használat során fellépő vérzéssel. Előrehaladottabb stádiumban az íny visszahúzódik, a foggyökér szuvasodik, genny jelenik meg a fogak és az íny között, a fogak meglazulnak, majd ki is hullanak.

3. Szájápolásról

Meghökkentő statisztika látott napvilágra, miszerint Magyarországon évente átlagosan egy fogkefe valamint két tubus fogkrém fogy el fejenként. A hír minket is annyira meglepett, hogy úgy döntöttünk, egy rövid kis útmutatót írunk az alapvető száj- és fogápolásról. Fogainkra egész életünk során szükség van és sajnos csak jó esetben használjuk végig a sajátunkat. Éppen ezért fontos, hogy már az első fog megjelenésekor tisztítsuk, ápoljuk őket. Két - három éves kor körül pedig már érdemes elvinni a gyermeket fogorvoshoz, hogy életében először találkozzon a rendelővel, a légkörrel, szokja a környezetet és később ne féljen a vizsgálattól.

Az, hogy miért rossz valakinek a foga, sok mindentől függhet:

• fejlődési rendellenességek a fogfejlődésben is előfordulhatnak
• az anya terhessége alatt szedett gyógyszerek, fertőzések hatása
• öröklődési tényezők
• csecsemőkori túlzott cukorfogyasztás miatt.

Szájhigiéniánk érdekében az első és legfontosabb, hogy rendszeresen mossunk fogat, használjunk fogselymet és járjunk legalább évente egyszer fogászati szűrővizsgálatra. 

A vizsgálaton és az alapvető szájhigiéniás kezelésen a következők történnek:

• a fogszakorvos vagy az asszisztens megtisztítja a fogunkat, eltávolítja a kemény, lerakódott fogkövet
• lesimítja és kipolírozza a fogfelszíneket
• legtöbbször röntgenfelvételt készít a fogak állapotának felméréséhez és a további, esetleges kezelések pontos diagnózisához
• ha kezelésre kerül a sor: a szuvas fogakat kitakarítja és töméssel, betéttel vagy különböző koronákkal láthatja el a
• gyulladt, illetve elhalt fogakat gyökérkezeli
• a menthetetlen fogakat eltávolítja
• a hiányzó fogat fogbeültetéssel, híddal vagy kivehető fogpótlással pótolja

Bizonyos fogászati és szájsebészeti beavatkozások során antibiotikum szedése is szükséges. 

4. Fogcsikorgatásról

Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatalkorban alakul ki, az ilyenkor növekvő bölcsességfogak gyakran észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak. Különösen veszélyes lehet, ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek, nekifeszülve az utolsó rágófogaknak. Az eredmény ilyenkor a fogak elmozdulása, a rossz érintkezés vagy akár a csikorgatás. 

Egyéb okai lehetnek:

Stressz, és Szorongás is okozhatnak fogcsikorgatást, hiszen mindkettő olyan testi tüneteket okozhat, amely következtében izom- és ízületi feszültség fokozott, és még öntudtalan állapotban, azaz alvás közben sem tud az ízület elernyedni, és folyamatos reflexes állapotban, minimális mozgásokat végez.

Következményei:

Fájdalmak: Halántéktáji, Tarkófeszülés, Nyaki feszülés, Hátfájás, Állkapocsízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás, vagy akár migrén.

Kopás: Fogfelszín kopás szintén sok fogászati problémát eredményez.

Kezelése:

Mindenképpen keresd fel a fogorvosodat, ha arra gyanakszol, a probléma téged is érint. Nem érdemes sokáig halogatnod a kezelést, hiszen súlyos, előrehaladott esetekben az ízület maga is károsodik. A már röntgenfelvétellel is diagnosztizálható elváltozás igazolhatja a kóros mozgások tartós jelenlétét. Mivel az ízület önmagában nem tud regenerálódni, sokszor fogszabályzással vagy szigorú mérések alapján kidolgozott harapásemeléssel lehet javítani a helyzeten.

Bonyolult eljárás:

Összetettebb esetekben lényeges a team-munka, melynek során több szakterület orvosai hangolják össze munkájukat. Előfordulhat ugyanis, hogy egy probléma megoldásához kell egy szájsebész, aki például kihúzza a ferdén növő bölcsességfogat, egy fogszabályozó orvos, aki beszabályozza a fogak irányát, helyzetét és méretét, végül pedig egy esztétikai fogorvos, aki helyrehozza, ami tönkrement, kialakítja a végső formát, színt és elhelyezkedést.

5. Gyermekeink egészséges fogaiért

Mikor kezdjük el mosni gyermekeink fogait?

Már a tejfogak előtörése előtt érdemes a fogínyt az erre a célra speciálisan kifejlesztett gumírozott fogkefével naponta megmasszírozni. A tejfogak épségét is fontos megőrizni, így már az első fog előbújása után kell elkezdeni a fogmosást (először csak fogkrém használata nélkül). 

Milyen a jó gyermekfogkrém?

A gyermekek számára készült fluorid-tartalmú fogkrémek napi használata biztosítja, hogy a gyermekek fogai megkapják a kellő mennyiségű fluoridot. Ez erősíti a fogzománcukat és megelőzi a fogszuvasodást. A fluoridos fogkrémből elég egy borsónyi mennyiség. Fontos, hogy a gyermek megtanulja kiköpni és kiöblíteni a felesleges fogkrémet.

Milyen a jó gyermek fogkefe?

A gyermekeknek külön a számukra tervezett, extra-puha sörtéjű fogkefére van szükségük. 3 éves kor felett érdemes kipróbálni a gyermekeknek szánt elektromos fogkefét is. 

6. És még néhány GYIK

Mit kell tenni, ha letörik a fog?

A lehető leggyorsabban fogorvoshoz kell fordulni, és a letört fogat is vinni kell. A kiesett fogat fiziológiai sóoldaltban vagy esetleg tejben vigyük magunkkal.

Miért szükséges a fogkő eltávolítása 6 havonta?

Mert kitűnő táptalajt biztosítanak azoknak a baktériumoknak, amelyek a fogínyvérzés és a fogágy-betegségek kialakulását okozhatják Megelőzhetjük a fogak kilazulását, idő előtti elvesztését Elkerülhetjük a kellemetlen szájszagot valamint a fogak elszíneződését

Miért színeződnek el a fogak?

A fogak többféle okból is elszíneződhetnek. Leggyakrabban a fogfelszínekre felrakódott lepedék, fogkő, dohányzás, táplálék és ital festékanyagai (pl.: kávé, tea, cola és vörösbor) okozzák a színváltozást.Egyes gyógyszerek szedése, különféle fogsérülések is okozhatják elszíneződést.

Felelős lehet a gyermekkorban bevitt magas fluorid tartalom, mely a barnás elszíneződést okoz. Idővel a gyökérkezelt fogak is elszürkülhetnek.

A fog az évek során veszít zománcból, melynek hatására egyre inkább áttűnik az alatta levő sötétebb fogszövet a dentin.

Hogyan őrizheti meg fogai fehérségét?

• Rendszeres kontrollal. Mosson fogat rendszeresen, legalább napi kétszer, legalább alkalmanként 3 percig
• Cserélje fogkeféjét legalább 3 havonta
• Szedesse le a fogköveit és políroztassa fogait legalább félévente Kerülje a színes ételek fogyasztását és a dohányzást
• Végeztessen fogfehérítést

Hogyan hat a fogfehérítő anyag?

A fogfehérítő anyag bejut a zománcrétegek közé, és feloldja az elszineződést okozó pigment anyagokat. Tartalmaz olyan összetevőket is, amelyek a feloldott pigment anyagok helyén a zománc struktúra visszaalakulását elősegítik. Fluort tartalmának köszönhetően a fogzománc erősebb, ellenállóbb lesz a behatásokkal szemben.

A fogfehérítés károsítja a fogzománcot?

A modern fogorvosi fogfehérítő anyagok a kezelési utasítások betartásával teljesen ártalmatlanok a fogzománcra. Megfelelő alkalmazás esetén a fogakból csak az elszíneződést okozó pigment anyagokat távolítják el. A korszerű fogfehérítő anyagok már fluoridot is tartalmaznak, amely a fogfehérítés során beépül a fog anyagába, így a zománc erősebb, ellenállóbb lesz a behatásokkal szemben. 

Mitől érzékeny a fogam?

A fogérzékenységet több dolog is okozhatja. Okozhatja például a fogszuvasodás, de lehet a fognyakról visszahúzódott íny miatt szabadon maradt fognyak reakciója is a kiváltó ok. Még nem gyökérkezelt, de elhalt fog is okozhatja az érzékenységet. Fontos, hogy mindenképp kerüljön ellátásra. 

Mitől rossz a leheletem?

A rossz leheletnek számos fogászati és egyéb szakterülethez tartozó oka is lehet. Ilyen fogászati oka lehet pl. fogínygyulladás, régi vagy helytelen tömések, koronák vagy protézisek. Az ok konkrét megállapításához fogorvosi vizsgálat szükséges.

Fájdalmasak a fogászati és szájsebészeti beavatkozások?

Az eddigi gyerekkori negatív emlékek ellenére a fogászati kezelések fájdalmatlanul elvégezhetőek. Megfelelő minőségű és mennyiségű érzéstelenítőszer adagolásával a páciensek nem érezhetnek semmilyen fájdalmat. Bizonyos fogászati és szájsebészeti beavatkozások altatásban is.